Ez egy verseny, mely az ELTE Informatikai Karának Web szerkesztés óráján került meghirdetésre. A verseny célja egy optimalizált weboldal létrehozása, melynek a tewebőgés kulcsszóra a google találati listáján a legelőkelőbb helyen kell szerepelnie a félév végére.

E célból hoztam létre ezt a weboldalt, melyet minden igyekezetemmel megpróbálok a google szigorú szabályai szerint a tewebőgés kulcsszóra optimalizálni.

Külön köszönet azért, ha többször visszalátogatsz majd hozzám, ezzel is népszerűsítve tewebőgés honlapomat, mellyel heteken belül az élre szeretnék törni. Ez persze nem elegendő a teljes sikerhez, de a többiről már én gondoskodom. Igyekszem majd újabb tartalmakkal frissíteni az oldalamat,
melyet meglévő blog oldalaimon is mindig közzé fogok tenni. Ajánlanám figyelmetekbe a tewebőgés versenyt, ahol értékes nyeremények várnak majd rátok :)

Eszter és Péter egy ifjú pár, akik nemrég kerültek ki a nagybetűs életbe. 6 éve éltek boldog párkapcsolatban, pár hete pecsételték meg házassággal szerelmüket. Péter gyermekkora óta rajongott az állatokért, szorgalmának és hatalmas lexikális tudásának köszönhetően került be az Állatorvosi Egyetemre, amit lelkes odaadással el is végzett. Egyik napról a másikra történt, hogy Péter visszautasíthatatlan állásajánlatot kapott vidéken, és gondolkodás nélkül igent mondott...

Tewe nézési szokások

Tudtátok, hogy azok a fiatalok, akiknek van saját tewe a hálószobájukban sokkal rosszabb jegyet kapnak a suliban, rosszabbul alszanak és kevesebbet mozognak, mint azok a gyerekek akinek nincs saját tewéjük? hihaha

Tewebőgés

Általában tavasszal a nász időszakában hallhatjuk a tewebőgést a tewéktől. Ezt a hangot, bőgésnek vagy barcogásnak, de leginkább tewebőgésnek nevezik...

Egyszer egy pókerversenyen megjelent egy tewe. A nyakában lógó biléta elárulta, hogy ő is játékos. Amint leült kezdetét vette a pókerbajnokság. Különösen jó ösztönökkel rendelkezett a pókerhez könnyedén jutott túl a verseny első felén. Ahogy fogytak a versenyzők és telt az idő egyre jobban figyelt mindenki. Az egyik kiesett versenyző elmesélte, hogy azt hitte majd ő előidéz egy tewebőgés szerűséget azáltal, hogy kiejti a tewét, de nem sikerült...

A semmi mindig is misztikus szerepet töltött be az emberek életében, akárcsak a tewebőgés, és kérdésekkel volt megtűzdelve. Az ismeretlenhez szorosan kapcsolható a semmi fogalma. Például amíg nem fedezték fel Amerikát, addig a Gibraltári szorosról az óceánra tekintő ember azt hitte a világ kapujában áll és abba az irányba, amerre néz, a világ vége van, ahol persze nincs semmi. Ez megmaradt ma is csak más formában...

- Hölgyem? Ismeri őt?
- Igen! (Az utolsó tevebőgés sírásként hasít a nő fülébe.)
- Értesítené a hozzátartozókat….mondja meg nekik, hogy siessenek, mert lehet, hogy elveszítjük! (A tewebőgés hirtelen abbamarad, mintha várnának valamire.)

Az út porát alig verték fel a lassú, kecses léptek, hangjukat elnyomta a lágy széltől hullámzó fű. Az őröket is csak egy nyugtalan tewebőgés figyelmeztette a közeledő idegenre. Lassan kilépett a fák sötétjéből, csuháját a holdfény nagy mohósággal lepte el. Elindult a kapu felé miközben a kis város őrei felkészültek az esetleges harcra.
- Ki vagy utazó?! Hadd lám az arcod! – Vetette oda tewebőgés szerű hangján.
Az őrök szeme kikerekedett mikor egy kivételes szépségu ifjú lány bújt elő a csuha alól...

Avagy hogyan lesz a tewebőgésből örömóda

Négy lábon járó főhősnőnk napok óta ballagott már a sivatag perzselő napja alatt. Mindenáron el akarta érni a célját, ami viszont furcsamódon napról napra egyre távolibbnak tűnt. Charlotte pontosan jól tudta, hogy az irány a tewebőgés felé tökéletes, és olyan tisztán és közelinek hallotta, hogy egyszerűen nem értetette, hogy miért nem ért még oda. Teljesen el volt kenődve, már alig lelkesedett, erejét veszte lépdelt.

Egy tewebőgés szakította szét az este csöndjét. Wilbur kardja lomhán szórta a szikrákat miközben végigszántotta a főutca macskaköveit. A kard hírtelen felemelkedett és a másodperc tört része alatt lecsapott áldozatára. Csönd. Már csak a sérülés látványa is indok lett volna egy valamirevaló sikításra, de csönd… A nő felállt és tett egy gyors mozdulatot. Wilbur szeme résnyire szűkült miközben kitért a csillogó golyó elöl...

Jancsi nagyon készült a 25. születésnapjára. Negyedévszázadossá vált. 25-nek olyan lenni, mint 18-nak. Még fiatal, fesztelen az élet. De míg a 18 évesek suhancok és csak a bulinak élnek, addig a 25 évesek késő estig, hajnalba nyúlóan dolgoznak, terveznek, gondolkoznak, reggel pedig korán kelnek, hogy esti megváltó terveiket megvalósítsák. Szóval nagy buli készült. Boldog-boldogtalan hivatalos volt a partyra. Jancsi kibérelt egy bazinagy szórakozóhelyet, ahol a sok barátja, ismerőse elfér. Volt hatalmas tánctér, színpad, DJ, DJ pult, minden, ami szem-szájnak ingere és rengeteg koktél. A nagy ünnepély előtt pár nappal megkezdődtek a lemondások, mindenki valami mesterkélt problémára hivatkozott. Amikor a létszám felére csappant, akkor Jancsi tewebőgés-e ütötte meg a szomszédok fülét...

Külföldi tudósok kifejlesztettek egy viszonylag egyszerűnek tűnő módszert a keresőoptimalizáláshoz. Tewéket tenyésztenek és tanítanak be egyedi módszerekkel egy weblap optimalizálásához és eladják őket drága pénzért vagy bérba adják őket. A módszer lényege, hogy a monitor elé ültetett tewe szemével pásztázza az oldalt és bőgéssel jelzi ha az nem optimalizált. Ennek a jelenségnek tewebőgés a neve. A bőgésnek vannak különböző fokozatai...

Fáj, ahogy látod a boldog embereket. Te folyton folyvást savanyú képet vágsz. Nem vagy elégedett. Tele van a fejed eleinte miértekkel, kérdőjelekkel. Majd rájössz, hogy ők sikeresek, elértek mindent, amit szerettek volna. Vagy ha nem is sikeresek és nem is ezt szerették volna, de elégedettek a jelen helyzetükkel. Belenézel a tükörbe. Elégedett vagy? Mit csinálsz? Mik a céljaid? Elsírod magad a tükör előtt, sőt nem elsírod, hanem tewebőgsz. A keserű tewebőgés hallatszik az egész házban és az egész utcán. Fájdalmadban jajveszékelsz...

Így történt hát hogy a másnap megindult a Tewebőgés klán hat plusz egy ifjú tevéje:
Mr. Dromedár, Tóni, Hiperagy, Beveremazarcod, Nyomi, Atomsexi és Beszari, aki nem volt ott tegnap, mert félt hogy baja esik a köpőverseny közben. Mind a heten az út előtt jól bepiáltak (vízzel) és ki félénken ki izgalommal tele nekivágott a bűvös sivatagnak. Mentek, mendegéltek egyszer csak megszólal Beszari:
- Áááááááá! Mindmeghalunk! Éhen-szomjan veszünk! Most azonnal vissza kell fordulni különben késő...

- Mamusz szört!

Az idős nő szótlanul nyitotta ki a hűtőt, és vett ki belőle egy jéghideg Tewebőgés Ászok-at. Kinyitotta a kis konyhaszekrény bal szélső fiókját, majd az abban található színezüst sörnyitóval kis küszködéssel kinyitotta az üveget. Szép komótosan odaballagott a televízió előtt fekvő kanapéhoz, és odaadta az abban ülő idős férfinak.

- Te hallod-e. Képszeld esz a Joszhi tudta, hogy a gyerek az asszony bátyjának az unokája, holott a nő nem isz koreai. Hát milyen idióták élnek itt...

Reggel ráálltam a mérlegre és úgy éreztem magam, mint egy kövér tewe. A mérlegen állva eltewebőgtem magam, majd gyorsan leugrottam onnan, hogy ne is lássam az óriás számokat. A reggeli rituálém alatt tewéül éreztem magamat. Hirtelen elhatároztam, hogy mostantól tényleg nem vacsorázom és tényleg nem eszem több csokit, cukrot, édességet, fehér lisztből készült termékeket. Így hát el is készítettem a reggelimet frissen facsart narancsléből és müzliből. Később a munkahelyem konyhájába szaladt több munkatársam és a főnököm, mikor egy hatalmas tewebőgés ütötte meg a fülüket...

A nap folyton kiszárítja a szőrét? Színtelen és a tapintása sem az igazi? Könnyen elveszti a fényét, és a frissen mosott érzést? Esetleg korpásodni is szokott egy-egy hideg éjszaka után a sivatagban? Ha ismerősek ezek a mondatok, és magára ismert, akkor Önnek a legújabb Tew&Solderszre van szüksége. Nem csíp, ha szembe kerül, így a tewe bébik is nyugodtan használhaják, ezáltal a tewebőgés kizárt. Ezt a csodás sampont úgy tervezték, hogy pontosan a fenti a panaszokat szüntesse meg, akár már az első használat után is...

A szomszéd tewebőgésére keltem fel reggel. A tegnapi mulatozástól erősen másnaposan ébredtem. Először azt hittem a saját tehenem, de egy negyedórás ébredezés és erős szemtörölgetés után kellett rájönnöm, ez csak az utált szomszéd kedves kis tewéje lehet, aki Jean Philippe névre hallgat. Mindig is szerettem a messzi távolból, vagy az ablakomból kémlelni őt. Igazából a tewebőgés mindig is megnyugtatott, ha bármi nemű bajom is volt, csak ma valahogy máshogy indítottam volna a reggelemet...

Mr. Dromedár az egypúpú teve a sivatag déli részén született. Apja jómódú szmokingos business-teve volt, anyja sikeres műsorvezető. Békésen éldegélt az egypúpú tevék között a Tewebőgés karavánjában. A karaván régen, az ősi időkben sokat mászkált fel alá a sivatagban de az új generáció talált magának egy unalmas kis oázist és ott tett-vett-tevett. Egész nap csak szállt a tewebőgés...

Egyszer volt hol nem volt, egy vidéki kis faluban éldegélt Pista bá. Nem maradt neki senkije az életben, magányosan telt napjait alvással töltötte. Mit ad ég, egyik reggel hatalmas lármára ébred. Zsörtölődve felkiállt:
- Mi ez a bődületes tewebőgés! Az embert már álmában sem hagyják nyugton?
Kinézett az ablakon, ott állt egy tewe és megállás nélkül bőgött...

A kis pocok nagyon éhes volt. Gondolta hát, hogy nekiered élelmet keresgélni. Az erdő avarja tele volt mindenféle ehető bogyókkal, de Ő valami különlegeset óhajtott. Ahogy mendegélt, meglátott egy hatalmas ősi fát. Olyannyira nagy volt, hogy ha arról leesne valaki, akkor olyan sokáig esne, hogy nem a becsapódásba pusztulna el, hanem már esés közben az unalomba. De nagyon fürge volt a kis korgó pocakos pockunk, és pikkpakk fenntermett a tetején, hátha onnan szétnézve megpillant valami finomságot. És igaza is volt, a távolban látott egy sivatag közepén egy hatalmas csoki szökőkutat, csak az túl messze volt a pici virgácsainak. Ekkor észrevette, hogy a fa tetején van egy kis nyílás, mely felett egy kis táblácska állt a következő szöveggel: tewebőgés. Nem sok értelmét látta eme különös szónak, így bekukkantott az odúba. És nem hitte el mit lát. Az ősrégi fa belsejében, egy joól optimalizált weblap volt. Kicsit kutatgatva benne megtalálta, amit eddig keresett, és ami hiányzott az eddigi piciny kis életéből: három nagy tábla Milka csokit.

1.rész

Egy forró délutánon Délnyugat-Afrikában a Kalahári sivatagban, mikor minden élőlény elbújik a nap tolakodó sugarai elől, egy igen jó kiállású, csinos Tewe lépdelt a forró homokon. Bárki, aki látta, megkérdőjelezte, hogy a formás púpját és más idomait kecsesen vonszoló tewe egészséges elmével bír e. De bizony nem volt ez egy buta dromedár. Céltudatosan és kalandok után éhesen indult el a veszélyes útjára, melynek előzményei megmagyarázzák a tewelány minden forró homokban tett lépését...

Egyszer wolt hol nem wolt, wolt egyszer egy tewe. Ez a tewe nagyon szerette a csokit. Történt egyszer, miszerint éppen sétált a homokdűnék közepette, hogy meglátott a táwolban egy hatalmas csoki szökőkutat. Nagyon megörült a kis tewe, és rohant rohant, ahogy csak a kis patácskái bírták, a szökőkút felé. De akárhogy igyekezett szegény, mindig ugyanolyan táwol maradt Tőle a kút. Wégül búskomoran zuhant magába. Ám mielőtt felhangozhatott wolna a torkából egy keserű tewebőgés, megpillantott a szeme sarkából egy kis manót, amint fejjel lefelé lóg ki a homokból. Az utolsó erejéwel és a kis nyelwéwel kihúzta a fura szerzetet, aki így szólt ...